D'ni társadalma és történelme

Vissza Következő

Naygen Király

 

(A jegyzetfüzet a Dakotah ház tetőirodájában található)

 

Naygen 2356-ban, 86 éves korában foglalta el a trónt. Naygen sokat tett az egyik nagy Céh, a Képzőművészek Céhének erősítéséért, valamint a "más igazságok" kereséséért. A d.i. 2500-as évet (1000 évvel a Nagy Király halála után) többen leginkább a "vallási zűrzavar" kicsúcsosodása jelzővel illették. [1] A több, mint 2000 regisztrált szekta mellett Ri'neref eredeti hitét már csak alig néhányan követték. Naygen egyértelműen nem ezek közé tartozott.

A 2397-es év jelzi legegyértelműbben a D'ni Reneszánsz kezdetét. Ebben az évben adta elő az Eamis Szinházi Társaság Sirreh első darabját. A szindarab a Pento Háborúval és magával a Nagy Királlyal foglalkozott, és Naygen maga is igen nagyra tartotta. A darab három hétig telt házzal ment, s nemcsak a színháznak, mint a kultúra egyik új szórakoztató ágának a kezdetét jelentette, hanem a Pento Háború témájával való foglalkozást is - ez a későbbiekben a művészetek egyik leggyakoribb történeti témájává vált.

2408-ban egy 33 éves zenész, Airem telt házas koncertjei jelezték egy újabb karrier kezdetét a nagy d'ni művészek között. Zenéjében szintén sokat foglalkozott a Nagy Királlyal, nem egyszer nevetségessé is téve. Naygen a népét magasztalta, amiért képes az "igazi érzéseit ilyen csodálatos művészeti teljesítményekkel" kifejezni. [2]

A Bányászok Céhe 2488-ban hajtotta végre az első sikeres extruziós kísérleteket, amit az emberek nagy tetszéssel fogadtak. Naygen az alkalmat "mindenki előnyére" használta fel. A Bányászok Céhét besorolta a Nagy Céhek közé, kiváltva ezáltal a Képzőművészek Céhét, amit viszont felosztott négy Kis Céhre: a Szobrászok, Festők, Színészek és Zenészek Céhére. A felosztást a növekedés serkentésére szánta, akárcsak a bányászok esetében, ezeket Naygen egész uralkodása alatt támogatta. Javaslatát erősen támogatta Surreh, Airem és más művészek is, mivel ragyagó lehetőségét látták saját területük további erősödésének.

Naygen 2500-ban javaslatot tett a Céhek új Tanácstermének építésére. Meglepő módon az építést a Nagy Király sírja fölé javasolta. A javaslat kevés ellenállásba ütközött [3] és két évvel később neki is láttak az építkezéshez. 2502-ben a a Nagy Király Sírja, D'ni múltjának hatalmas szimbóluma már alig volt látható.

Csak később fedezték fel, hogy a Tanácstermen belül volt egy nagyon masszív pincealagút, amit egyfajta "rejtvények" védtek. Már régóta ismertek voltak a sír rajzos díszítései, amelyekről azt állították, hogy profetikus üzeneteket rejtenek. Naygen nyílván egészen beleszerethetett ezekbe a rajzokba, mert a terem látható és nem látható részei szerte-széjjel tele voltak velük. Bár a nyilvánosság keveset tudott meg a pincéről építésének idején, évekkel később hatalmas mennyiségű királyi kincset találtak bennük. Naygen a gyűjtést nyílvánosan is bátorította. Bár természetesen a legtöbben nem tudtak olyan mennyiséget felhalmozni, mint Naygen, ő azonban mindenkit arra bátorított, hogy gyűjtsenek pénzt a jövő generációi számára.

Naygen 2533-ban halt meg 263 éves korában. A trónt a harmadik fiára hagyta. Naygen emlékére írta Sirreh egy másik népszerű színdarabját a "Mi Nagy Királyunk" címmel. Ez volt az első színdarab, amit az új kis céh, a Szinészek Céhe előadott 2535-ben.

[1] Tevar naplójából, 3075
[2] Naygen beszédéből a Zenészek Céhének felszentelésén.
[3] Bár a hivatalos Egyház tiltakozást jelentett be, egyértelműen kevés erő állt mögötte. Még Naygen prófétanője is támogatta a javaslatot.

Vissza Következő