D'ni társadalma és történelme

Vissza Következő

Kedri Király

 

(A jegyzetfüzet a városban, a Királyok Termében (rotunda) található)

 

Kedri 3654-ben foglalta el a trónt 80 éves korában. Shama, az anyja 3689-ig, a halála napjáig mondogatta, hogy Kedri koronázásának a napja élete legbüszkébb pillanata volt.

Az emberek vagy egyetértettek Kedri döntéseivel, vagy nem (a legtöbben igen), azonban nemigen akadt egyetlen olyan d'ni sem, aki ne tisztelte volna Kedrit vagy ne figyelt volna rá. A nép királya volt, s a legtöbb történész egyetértett, hogy a Nagy Király mellett ő volt a legnépszerűbb király D'niban.

Kedrinek számos apró javaslata volt, ezek gyakran az alsóbb osztályok javát szolgálták. Úgy tűnik, hogy egyúttal a felsőbb osztályokat is meggyőzte a javaslatai helyességéről. Addig az ideig a Sziget gyakorlatilag csak az elit rendelkezésére állt. Kedri alapította meg a Shamathen kerületet (később Kerath'enre nevezték át), egy "anyagilag megengedhető" lakóterületet.

Kedri a nagyapja uralkodása alatt írt Királyok Korát a Nyilvános Könyvtárnak adományozta. Pénzt biztosított az egész D'niban folyó nagyszabású renoválási munkálatokhoz, többek között a Nagy Templom kibővítéséhez, az Operaházhoz, s további felújításokhoz a lerobbant Belari kerületben, amit még Rakeri kezdett el évekkel korábban.

Számos Rakeriről írt könyvben és újságban említették, hogy a Király gyakran sétált D'ni utcáin s az átlagemberekkel együtt részt vett a rendezvényeken, mintha ő is közéjük tartozott volna.

3686-ban házasodott meg, a nyilvános esküvőn bárki részt vehetett, aki akart. Ahogy egy akkori író mondta: "aki nem akart részvenni, az nem is akart d'ni lenni..."

Kedri 3903-ban hunyt el 329 éves korában, a trónt elsőszülött fiára hagyta.

Vissza Következő