D'ni társadalma és történelme

 

Shomat története  

 

(A jegyzetfüzet Eder Kemo Korban, egy alagút feletti párkányon található )

 

Shomah története - az egyik 43C könyvből (még el kell neveznünk)

Fordítás: Nick

Piszkozat

 

121 éves korában már húsz éve volt, hogy Shomat a Királyok Palotájában lakott. Bár a palotát negyvenöt évig építették és minden évben új részekkel (?) egészítették ki, Shomat még mindig nem volt elégedett a környezetével. Palotája nagyobb volt a város bármi más építményénél és a palota kertjei szebbek voltak bármi növénynél, amit ember valaha is láthatott. De Shomat még többet követelt otthonának és kertjeinek építőitől.

Shomat küldöncöket küldött, hogy a palota Lemasha (ez a szó a szolgák valamiféle főnökét jelöli, bár sose definiálták ezeket szolgáknak. Meg kell kérdezni Dr. Watsont) azonnal jöjjön a kertjeibe. A Lemash engedelmeskedett.

Igenis, Királyom, mit óhajtasz tőlem?

Látod ezeket a narancsalakú hagymagumókat és barna leveleket itt körülöttem?

Természetesen, Királyom. Semmi máshoz nem hasonlíthatók itt a barlangban.

Látod ezeket a cizellált köveket, melyek körülvesznek?

Természetesen, nincs is hozzájuk fogható a barlangban.

A király ekkor hirtelen dühbe gurult és káromolni kezdte a szolgáit (nem igazán szolgák, de másképpen nem tudom írni) és üvöltözni kezdett a jelenlevőkkel.

Mit gondoltok, ki vagyok én? Azt hiszitek, hogy sose használtam még Könyveket és nem láttam a barlangon kívül még szépet? Én magam írtam azokat a Könyveket, hiszen láthattátok, amint a Nagymester tanít engem! S most mégis úgy tesztek, mintha elégedettnek kellene lennem mindazzal, ami körülvesz. Annyi szépséggel, ami ebben a barlangban található, hol nincs se fény, se meleg, se színek? Azt hiszitek, hogy csupan kőre és sötétségre vágyom? Ki gondolja, hogy én ilyen vagyok?

Királyom, mit óhajtasz tőlem?

Hozd elém Kenri Nagymestert. Együtt fogtok dolgozni (dolgozni, vagyis írni?) és valódi szépet fogtok nekem teremteni. Morajló vizet. Minden képzeletet felülmúló színeket. Élő teremtményeket és nem követ! Ilyen kerteket akarok! Most menj és hozd őt elém.

Így hát a Lemash elment Kenrihez, az Írók Céhének Nagymesteréhez, és együttesen egy olyan Kort teremtettek, amelynek szépsége túltett mindenen, amit bárki ember láthatott korábban. S nyolc hónappal (d'ni hónapok) a parancs után együttesen vitték a Királyt a Korba.

Shomat elégedett volt mindazzal, amit látott. Széles zöld és sárga levelek, virágok az összes színben, kék és türkiz színekben morajló víz, akár D'ni legszínesebb kövei. A király előléptette a Lemasht (mivel már főnök volt, nem vagyok biztos ebben az előreléptetésben, de a szó jelentése eléggé egyértelmű), s Kenri D'ni legjobban fizetett Nagymestere lett. Shomat minden napját az új Korban töltötte, s mind több hasonlót kért, építészeivel pedig újabb épületeket emeltetett ezekbe a Korokba.

Miközben mindezek történtek, Shomat bátyjainak a féltékenysége csak egyre növekedett, haragjuk dühhé változott. Őket nem hívták meg, hogy együtt éljenek a palotában az öccsükkel, most pedig míg sok rendes polgárt is meginvitáltak Shomat kertjeibe, őket egyszer sem engedték belépni. Szívükben magasra csapott a Királyuk és öccsük iránti harag lángja.

Shomat egyedül üldögélt Kert Korában, mikor két teremtény közeledett hozzá. Bár emberre emlékeztettek, kezükön és lábukon jártak és gyorsan mozogtak. Shomatot megijesztette a látvány és azonnal az őreit hivatta. A teremtmények elfutottak az őrök elől, de Shomat megparancsolta nekik, hogy kövessék őket, s az őrök engedelmeskedtek. Csak másnap tértek vissza. Azt állították, hogy láttak egy várost teremtmények százaival, akik beszélgettek egymással és seregeket szerveztek. Ezek a seregek Shomat Kert Korában éltek. Shomat pedig nagyon félni kezdett.

Shomat parancsára a két embert, aki látta a falut, börtönbe vetették (nem vagyok biztos, hogy Könyvbe vagy fizikai börtönbe) amiatt, amit láttak. Shomat a városi rezidenciájába hívatta legmegbízhatóbb tanácsadóját (?), a Lemasht. A teremtményekről és szervezkedésükről hallottak megijesztették a Királyt. A Lemash is megrettent.

Nincs más választásunk, el kell égetnünk a Könyvet, javasolta a Lemash. Tudod, hogy egy Kor nem a miénk, ha már lakott. Ismered az Írás, a Könyvek és népünk szabályait.

De a Lemash szavai nem értek el Shomat szívéig s csak még haragosabb lett. Azt a világot én teremtettem, magamnak. Ha ott mások is élnek, el kell őket pusztítani. Az már ott D'ni.

Úgyhogy Shomat a palotájába rendelte a két bátyját és elmondta nekik a dilemmáját. Shomat megkérdezte a bátyjait, hogy el tudnák-e pusztítani azokat, akik az ő Kert Korában élnek, s hatalom és tekintély ígéretével vesztegette meg a bátyjait. Ezért aztán beleegyeztek, bár gyűlölték testvérüket.

Shomat bátyjai a Korba utaztak és a lények után mentek, hogy elpusztítsák azokat. De miután beszéltek a lényekkel, meggyőződtek róla, hogy nem kellene őket kiírtani, hanem inkább fel kellene használni őket a bátyjuk elpusztítására. Úgyhogy tervet is készítettek bátyjuk, a Király megölésére.

Shomat a palotájában várakozott, mikor megjelentek a bátyjai.

Elvégeztük, jelentették be. Az összes teremtmény halott.

Shomat örömmel hallgatta bátyjai szavait, s kívülről szeretetreméltónak mutatkozott. Bátyáim, sok rosszat tettem nektek. Sokszor még annyira sem bántam veletek, mint akár azokkal, akik a palotámban dolgoznak. Sajnálom mindazt, ami történt. De ma bebizonyítottátok, hogy tőlem eltérőleg nem tápláltok haragot irántam. Szívességet tettetek nekem, úgyhogy kérlek titeket, fogadjátok el, amit adhatok. Fogadjátok el ezt az ajándékot.

És Shomat egy Kapcsolókönyvet adott át a bátyjainak. Lapjai széppel és élettel voltak teleírva, akárcsak Shomat saját Kert Kora.

És itt lesz a Könyv a palotában, ahol ezután ti is lakni fogtok.

A fivérek örömükben megfelejtkeztek Shomat iránti gyűlöletükről és gyorsan átmentek a Korba. S ott haltak meg, miközben azt hitték, hogy becsapták a bátyjukat. Shomat saját maga égette el a Könyvet a tűzben, mindörökre kitörölvén a bátyáit még az emlékezetéből is.

Shomat pedig magához rendelte a Nagymestert, hogy változtassa úgy meg a Kert Kort, hogy minden ott élő pusztuljon el. Kenri követte a Király szavát, bár tudta, hogy ez helytelen. S élete végéig nyugtalansággal volt tele.

De Shomat, noha tudta, hogy rosszat cselekedett, folytatta életét s tovább hajszolta mindazt, mit megkívánt.

A történet még folytatódik, de ez itt alkalmas hely rá, hogy megálljak. Még néhányszor át kell ezt néznem egy jobb fordítóval, talán akár Dr. Watsonnal együtt. Sok szót a legjobb tudásom szerint helyettesítettem be.