Myst könyvei, naplói, beszédei magyarul

Rime Kor

Atrus naplója Myst sziget könyvtárában

 

Rime-nak hívom. Kietlen kor, szépsége eléggé eltér az eddig megszokottól vagy várttól. Az égből hulló kusza jégpamacsokat csak ámuldozva lehet figyelni. Órákig is tudnék egyfolytában ülni és csak bámulni őket. S bár olyan hideg van itt, amit korábban még sose tapasztaltam, azon kapom magamat, hogy egész élvezem a hőmérséklet változást, annyira szokatlanul eltér az eddig megismert helyektől. A legfurcsább talán a csend. Bár fúj időnként a szél, ha elül, szinte fojtogató csend telepszik a tájra, amit csak néha tör meg valami láthatatlan távoli lény üvöltése...

Már háromszor jártam itt s biztos vagyok benne, hogy ez a hely lesz a megfelelő környezet. Azt hiszem, hogy a megfelelő rezonanciákhoz szükséges az alacsony hőmérséklet. A Könyv felépítésének a vizsgálata csak még több fejtörést okoz, de hát ez elkerülhetetlen a megértéshez. A lehetőségek nagy fája sohasem fogható fel teljesen, de legalább meg kell próbálnom, hogy rátaláljak egy bizonyos ágára.

Hozzátartozik a megértéshez az is, hogy rájöjjek, mi okozza ezeket a sötétséget bevilágító titokzatos fényeket...

Sose vártam, hogy itt túlontúl nagy sebességgel tudjak majd építkezni, azonban az előrehaladás üteme eléggé kiábrándító. Egyre inkább az jár a fejemben, hogy idehozom Sirrust és Achenart is, meg néhány berendezést a Seleniai Korból...

Achenar inkább Catherine-nel maradt, de Sirrus elég lelkesen jött. A néhány utóbbi napot itt töltötte és segített nekem a építkezés kezdő fázisában. Úgy látom, ő is élvezi a jeget és a fagyos időt. Nagy segítségemre van (akárcsak a többiek), s remélem, hogy hamarosan nekifoghatok a kísérleteimnek...

Ma éjjel Sirrus meg én egy nagyszerű helyet találtunk a fények megfigyelésére, bár úgy tűnt, hogy direkt el akarnak előlünk rejtőzni. Két órát ültünk hiába a hideg szélben, de semmit sem láttunk. Eléggé kiábrándító volt. Sirrus holnap visszatér Mystre. Óriási segítségemre volt, csak hálás lehetek, hogy rászánta magát. Az építkezés legnehezebb része készen van, bár az éjszaka után elhatároztam, hogy egyfajta megfigyelőállomást is létre kéne még hozni. Nem leszek olyan gyorsan készen, mint ahogy reméltem, bár bizonyos vagyok benne, hogy hosszú távon megéri a késlekedés...

Úgy döntöttem, hogy egy kis szünetet tartok most, hogy az alagút majdnem készen van, s van egy ideiglenes tárolóhely, ahol a kristályok nem gerjesztődnek. Eléggé biztos vagyok benne, hogy megfelelő diffraktív rezonanciával szimulálni lehet a Tinta bizonyos tulajdonságait. Catherine ezt még mindig abszurdnak gondolja s tisztára bolondnak tart, hogy azt feltételezem, hogy a kövek segítségével beleláthatok más Korokba. Szokásos pesszimizmusa azonban nem gátol meg a próbálkozásokban. Everdune esetében már közel járok a sikerhez...

Most már eléggé bizonyos vagyok benne, hogy a hőmérsékletnek hatása van a kristályokra, de az is biztos, hogy önmagában a hőmérséklet nem elég. A hideg elnyom ugyan bizonyos felharmónikusokat, azonban sokkal hatékonyabb csillapításra lenne szükség. Szereztem néhány kristályokkal kitöltött geódát, s az ebből készített vékony metszeteknek, ha a kristályok alá helyeztem, stabilizáló hatása volt, sőt az alapfrekvenciát is felerősítette kissé. A különböző formákkal és színekkel sokat kísérletezve képes voltam egy-egy homályos képet kicsalni egy Könyvből. Bár kapcsolódni ily módon nyilván sohase lehet, tisztán látszott egy Kor a túloldalon. Alig várom már, hogy visszatérjek és mindezt elmondjam Catherine-nek. Azt hiszem, a megfigyelőálláshoz vezető akna építését is be tudom fejezni, amig a gépek itt vannak. Talán holnap reggel... A fények megint csudaszépek voltak a múlt éjszaka. Már olyan rég láttam őket, hogy szinte el is felejtettem a szépségüket... Meg kell találnom az okát.

Nyakig vagyok a munkában, annyi a tennivaló. A kristályok még mindig nem tökéletesek, az akna sincs kész teljesen, se a megfigyelőállás, még a laboratórium sem. Rég láttam már Catherine-t s több időt szeretnék tölteni Achenarral és Sirrusszal. Mindemellett még mélyen a fejemben ott keringenek rejtett gondolataim a népemről és elveszett városunkról is.

Az elmúlt éjjel is róluk álmodtam.

Láttam a borzasztó állapotban levő várost, de a szépsége még így is lenyűgözött. Ha elképzelem, milyen fenséges lehetett a Veovis és A'Gaeris okozta pusztulás előtt, még most is lebilincsel és egyúttal elszomorít....

Biztos vagyok benne, hogy D'ni nem olyan halott, mint ahogy apám hitte. Biztos vagyok benne, hogy egyesek el tudtak menekülni a pusztulás elől s még most is harcolnak a túlélésért más Korokban. Egyre nagyobb sürgetést érzek, hogy visszatérjek D'niba, megtaláljam a túlélőket és felépítsük a városunkat. Azonban semmit sem tehetek, amíg biztosat nem tudok apám sorsáról. Ha a tervem nem sikerült, ha csak egyetlen egy könyvet is elnéztem, mikor csapdába ejtettem Rivenen, akkor ő azóta is mindvégig szabad. Ha ez igaz lenne, akkor az egyetlen akadály, ami közte és az azóta írt Koraim között áll, a D'niból Mystre vezető kapcsolat hiánya. Bármennyire is szeretnék visszatérni D'niba, nem kockáztathatom a kapcsolat újbóli létrehozását anélkül, hogy meg ne győződnék apám helyzetéről...

Anélkül kell apámat megfigyelnem, hogy újra aktiválnám azt a kapcsolatot. Évek teltek már el s volt jó néhány zsákutca is, de most közel a siker. Most hogy már sikerült a kristályokkal egy másik Korba is bepillantani, már csak idő kérdése, hogy lássam Rivent is. Legalábbis remélem.

Catherine-nek meg van a saját álláspontja ezekről a dolgokról. Nagyon hiányolom. Később majd visszatérek még Rime-ra, ha a gondolataim kissé kitisztultak.

Atrus naplója Rime toronyszobájában

 

Mielőtt még továbbfoglalkoznék a kísérleteimmel, be kell fejeznem az építkezést. Ez alkalommal Sirrust és Achenart is magammal hoztam. Az akna már majdnem készen van, a megfigyelőtorony is. Mindkét fiú jobban szeret bent lenni, ahol meleg van, védve a hidegtől.

Achenar órák a megfigyelőhelyen ül, Sirrus közben a kristályokkal foglalatoskodik és be-bepillant azokba a Korokba, amiket megláthatunk. Egyikőjüknek sincs túl nagy kedve elmenni, nem is emlékszem már rá, hogy mikor töltöttek a fiúk ilyen hosszú időt velem egy Korban.

A kristályok alakjával tovább kísérletezve szinte tökéletes képet kaptunk egy Korról a Könyvben.

Sirrus azonnal kapcsolódni akart, nem értette meg, hogy a kapcsolat csak vizuális. A Tinta nélkül a kristályok nem kapcsolódnak bele egy bizonyos Korba. Emiatt a kristályoknak van egy érdekes mellékhatása is: a változtatásukkal az látható, hogy a Kor is megváltozik. Valójában rengeteg különböző, de egymáshoz igen hasonló Kort figyelünk meg s az éppen aktuális Kor a kristálytól függ; csak úgy tűnik nekünk, hogy a kiindulási Kort megváltoztatjuk.

A másik dolog a fények. A fiaimat most sokkal jobban érdeklik az éjszakai égbolt fényei. A kristályok iránti érdeklődésük kimerült abban, hogy meg lehet-e pillantani Channelwood vagy Stoneship Korát. Ezt a két Kort már réges-rég nem láttam. Bár bele lehetne ebbe a két Korba is tekinteni, a legnagyobb akadálya ennek a megfelelő kombináció megtalálásához szükséges rengeteg idő.

A kristályokkal végzett munkámnak még nincs vége, azonban fenn szeretném tartani Achenarban és Sirrusban az érdeklődést, úgyhogy most a fényeket vesszük elő. Azt hiszem, okosabb a fiúkat Riventől távoltartani, úgyhogy éppen kapóra jön ez a másik dolog. Én majd később megtekintem azt a helyet...

A fények érdekesek. Eredetileg azt hittem, hogy szerves eredetűek, de most már inkább az elektromágneses eredetben hiszek. Az effektust valahogy ki lehet váltani. Ezt mindenképpen meg kell próbálnunk, s ha Sirrus és Achenar is benne vannak, akkor hamarosan így is lesz. Sose láttam még, hogy ennyire érdekelnék a kísérleteim, én meg nem is akarnám csökkenteni a lelkesedésüket. Úgy tűnik. hogy egészen megfeledkeztek a kristályokról...

Azt hiszem, egyik fiam sem gondolta előre, hogy ekkora munka vár rájuk. Nagy erőpróba volt odakint a hideg tenger fölött, ahol a szél éles késként hasít a ruhába és az ember bőrébe. A sötét és a hideg ellenére is befejezték a tennivalókat. Nem is ismertem még őket erről az oldalukról.

Egy újabb nap telt el kemény munkával, de a három oszlop közül felállítottuk az elsőt. Túl fáradt vagyok ma éjjel az íráshoz...

Eltelt egy hét. Áll a második és a harmadik oszlop is. Most már csak az áramforráshoz kell hozzákapcsolni. Kimerültem, akárcsak Sirrus és Achenar. De nincs szándékukban abbahagyni, s ez nekem is erőt ad...

A tornyok készen vannak, s az energiaellátásuk is. Az energiát maga a sós tengervíz fogja odavezetni, megspórolván nekünk a kábelezést, s egyúttal a tornyokat így kényelmes távolságba helyezhettük. A fennmaradó munka nagy részét már odabent tudjuk elvégezni, ezért hálás is vagyok, mert már elegem van a hidegből. Már nagyon vágyom Myst szigetének meleg tengerpartjára. Azt hiszem, mindannyian rászolgáltunk egy kis kikapcsolódásra...

Csak egy napot töltöttünk Catherine-nel s már jöttünk is vissza. Egy perc múlva már hozzá is kezdtünk a kísérletezéshez a tornyokkal és az elektromos kisülésekkel. Első alkalommal tudtunk ívet előidézni két torony között. Csodásan tükröződött a hideg vízben. Közel járunk a sikerhez. Holnap, ha beállítjuk a feszültséget, megtudjuk, hogy milyen közel...

Döbbenetesen fenséges. Parancsunkra sokszínű fényhullámok táncolnak a sötét égen. Előtte meg fényes, ragyogó fehér villámok teszik még pompásabbá a látványt. A fiúk biztosak benne, hogy az anyjukat is ide tudják csábítani. Bár Catherine általában kerüli a Könyvek használatát, meg vagyok győződve, hogy most eljön - legalábbis remélem... Ami engem illet, vissza kell térjek Mystre vagy valami más meleg helyre. Lenne még itt is tennivaló, de már nagyon vágyok egy kis napfényre mielőtt visszatérnék...

Catherine-nek is jönnie kellett, miután elmeséltem neki a kristályokkal való szándékaimat, s most naponta bátorít, ahogy a megfelelő kombinációkra próbálok rátalálni, ami lehetővé tenné, hogy megláthassuk azt a Kort. Sirrus és Achenar nem jöttek ez alkalommal...

Vissza kell térjek Everdune-re. Azt hiszem, hogy az a néhány kristály, amit ott hagytam, segítene itt. Catherine hazatért, három nap múlva találkozunk ott. Addigra azt hiszem, elkészülök.

Vissza