Uru fontosabb füzetei, naplói, beszédei magyarul

 

A Látnok második könyve  

 

(Ez a füzet a Relton, a jobboldali könyvespolc alsó polcán található)

 

] Ne bízz a terhet hordozó fiaiban.
] Csak a kényelmet keresik a könyveikben.
] A bukás előjele ez.
] Ne keress kényelmet a könyveidben.
] Ha jő a pusztulás, nem fognak megóvni a más korok.
]
] A börtöncellákban, a csontok alatt nézd;
] A kulcsok vannak itt.
]
] Elpuhult az ész, kérges lett a szív.
] Káosz urallja az új helyet.
] Rejtekhelyen a bölcsesség.
] De vihar közeleg és új folyó kanyarog,
] Mély és vörös vize megfesti a partot.
] Kelj át a száraz homok völgyén s új virágokra lelsz.
] A bölcsesség megtaláltatott.
]
] Az összegyűltek munkájának nincs eredménye.
] A félrevezettek munkája hiábavaló fáradozás.
]
] Szétromboltatott a gát,
] Szabad a folyó útja.
] Ő, aki szabadjára engedi haragját,
] Kegyelemért sikong és segítséget kér.
] De senki sem érkezik.
] S mikor megfojtja a halál,
] Mindent az útjába tesz.
]
] A sötétség alázatossá teszi az erényeseket, bátrakká a gonoszokat.
] Az idő végén jön a sötétség.
] Lépj a felvezető útra,
] Keresd a kagyló útját.
] Pusztulás és áldás jelzi a világok találkozását.
] D'ni királyságát nem a kő és szikla alkotja, hanem a szív és értelem.
]
] Ujjonganak a szikránál,
] Bár sohasem látták a tüzet.
] Ujjonganak a csillagoknál,
] Bár sose látták a napot.
] Tisztelik a mágusokat,
] És soha nem ismerik meg az igazi erőt.
] Hajlonganak a hazug előtt,
] Mert nem várhat az igazság.
]
] Ha meghal a fa, új nő helyette.
] A gazda felismeri a pusztulást.
] A gazda látja az új életet.
] A gazda hozza az egybegyülteket.
] A gazda felemeli a legalsóbbakat.
] A gazda mozog az időben.
] A gazda önmaga kapcsolódik.
] A gazda követi a kagylót.
] A gazda szétoszlatja a sötétet.
] A gazda beoltja az ágakat.
] A gazda egyesíti az utakat.
]
] Zöldbe fordul a feketeség.
] Vörös és sárga gyümölcsök erednek.
] S kineveti a férgeket,
] Számuk csak egyre nő.
]
] Tűzdomb segíti útjukat meglátni.
] Gonosz halad a nyomukban.
] Van, aki elhagyja, van, aki rátalál.
] Kóborlók lépnek be akaratlan.
] Csonka még a feladat, hiányos.
] De itt a következő hamarosan.
]
] Meghal a Kormányzó, bár nem Király ő,
] Szétfolyó vére
] Folyóvá lőn a városban.
]
] Mosolyog, sír és ránevet a másikra
] S a másik veletart.
] Más tanítók,
] Miénk a választás.
]
] A türelmes vígaszt talál a várakozásban,
] Míg a nyughatatlanok a hiábavaló utat követik,
] Kövesd a türelem útját.
]
] Hárman vannak, kik sötétben és csendben élnek.
] Vakok azok, kik őket keresik.
] Egy megóvja D'nit és meghal
] Az uralkodók keze által.
] A másik elpusztítja D'nit és tovább él
] A követői által.
] S van még egy, ki pusztít és teremt;
] Ki él és meghal egyaránt,
] Az uralkodók és követők kezei által.
] S bár mindig van rejtett erő,
] Bíznak azokban, kik élnek és meghalnak.
]
] A Teremtő a szolgálatkészeket hívja,
] Fényt ad, hogy elválassza őket a rosszaktól.
] A fény a barlangban enyhíti a félelmet és kényelmet ad a szolgálatkészeknek.
] A fény a barlangban a sötétbe űzi a rosszakat.
]
] Új élet új helyen, keveseknek adatik;
] Tele áldással, tele javakkal.
] De nem a jólét és kényelem hozza a érett kort,
] Készülj föl szenvedésre, s felnőhetsz akkor.
]
] Meghal az élet, terjed a sötétség.
] Véget ér a nap. Növekszik az éj.
]
] Mi ez az invázió?
] Itt vannak már, negyedik alkalommal.
] Kétszer jöttek háborúzni;
] Kétszer futottak meg a háborúból;
] Kettő meghal;
] Kettő él, bár öldököl..
] Mindannyian;
] Senki sincs
] Kiben hihetnének.
]
] Így hát ismét mondom,
] Heten vannak,
] Bár nem tudják.
] Négyet látnak, csak négyük látható.
] Mert hét jelent egyet,
] És egy jelent hetet.
]
] A könyvtárak őrzik az emberek írásait.
] A szívek őrzik a Teremtő igazságait.