//Created on Aug 9, 2005 4:46:06 PM 
//fordítás (c) Gunda Tamás
//első rész

function sp51a() {
	var str1 =" A Tábla válaszolt az érintésedre, barátom. Hát persze.<p>" +
	"Ha az apámat keresed, az ő ideje már a végéhez közeledik. Már nincs szüksége a segítségedre. Megátkozott szigetének a könyve immár le van lakatolva, s csak a por gyűlik rajta börtönében. A könyv, apám szenvedésével és terhével együtt rám szállt. És most te is megismered.<p>"+
	"Hallgasd figyelmesen, amit mondok, nem szabad könnyen venned. A Tábla válaszolt neked, s ezzel a válladra vetted a terhét. Okosan válaszd meg, hogy mit teszel a végén, mert nem lesz második lehetőség. Már sokan vették a kezükbe ezt a Táblát, s nem tudtak megválni tőle. Ezt teszi az Írás hatalma, ez... a Tábla mindenkit elcsábít, aki magánál szeretné tartani. Már volt nálam és megismertem a vonzerejét. De nem tarthatom tovább. Ők már túl sokáig voltak szolgák. Mindig szolgáltak. Mindig néztek. És most talán Te rájössz, hogy miként lehet felszabadítani őket.<p>"+
	"Először is, gyűjts össze mindent, ami szerteszéjjel van, s akkor a Tábla szabaddá válik. Akkor magadhoz veheted. Az utad során minden Korban találsz segítséget, de találsz akadályokat is. Ott kezded az utazásodat, ahol én is kezdtem, ahol apám Atrus is kezdte, ahol dédanyám Ti'ana is kezdte. Az utad itt fog bevégződni, mikor a Tábla szabaddá válik.<p>"+
	"Mikor visszatérsz, a Tábla a tiéd lesz. Ha a Tábla már a tiéd... ne add ide nekem. Ha még nem értenéd a dolgot, akkor vagy nem akartad meghallani, vagy nem is kell megtudnod.<p>"+
	"Indulj.";
	document.write(str1);
}

function sp52a() {
	var str1 = "Már találkozott Yeeshával. Biztos vagyok benne, hogy nem volt túl barátságos. Maga pedig kétségtelenül kissé meg van zavarodva. A nevem Esher, s nagyon örülök a találkozásnak. Yeesha már elmondta a Feladatot. Igen... a Feladat. A Feladat elhozni a négyet. A Feladat szabaddá tenni a Táblát. A Feladat, ami sokkal nehezebbnek bizonyul, mint ahogy ő elgondolta. Már sokan felvállalták ezt a Feladatot, Küldetést... s a Táblának még mindig nincs Mestere.<p>"+
	"Jómagam el fogok mondani olyasmiket is, amit Yeesha nem tenne. Akkor is segíteni fogok, amikor ő nem tenné. De ő és én egy dologban egyetértünk... NE ADJA oda neki a Táblát. Már hazudott magának egyszer... kimondott szavak, amik a szívébe marnak, mikor elhagyják a száját... mert ő igenis akarja azt a Táblát... jobban mint bármi mást! Vágyik arra, amit már nem érezhet... de megízlelte valamikor. Álmaiban árnyékokkal és bizonytalan felhőkkel teli zavaros világában repül. Legyen óvatos... Yeesha nagyon okos. Sajnálom, hogy így lerohantam magát most.<p>"+
	"Keresse meg a lyukat a földben. Ott kezdődik az utazása. Meg fogom magát majd találni.";
	document.write(str1);
}


function sp53a() {
	var str1 = "Elnézést kérek az előbbi védőszemüvegért, de a szemem nincs hozzászokva ennek a Kornak a napjához. Én is elindultam ugyanezen az úton... ugyanezen a Küldetésen... és nem sikerült. Nem vagyok büszke a balsikeremre, de úgy gondolom, hogy amiket megtudtam, az hasznos lehet a maga Küldetése... a Küldetésed során. Az út ott folytatódik annál az ajtónál.";
	document.write(str1);
}

function sp54a() {
	var str1 = "Re gah-ro ti-wah... Az Óriás Akna. Bámulatos, nem? Az odalentiek építették. A népem. Én d'ni vagyok. Ez az akna tette lehetővé, hogy Yeesha dédanyja rátaláljon a mélyben levő városunkra. Anélkül, hogy unalmas részletekkel traktálnálak, elég annyit tudni, hogy ő pusztított el mindannyiunkat, s a nagy d'ni város most kihaltan és rombadőlten hever odalent.<p>"+
	"Van egy szoba az első lift aljánál. Egy kis szoba Egy d'ni Pihenő Korba vezető Könyvvel azon d'niak számára, akik megtették volna egykoron ezt a hosszú utat. A Könyv a Direbo Korba kapcsol. Ott találkozunk.";
	document.write(str1);
}

function sp55a() {
	var str1 = "Egyben van és áll.<p>A felszín három mérfölddel fölöttünk van. Három mérföld! A mi diadalmas építményünk... és tragikus. Nem tudsz tovább menni, csak ha friss levegőt juttatsz az alagutakba. Emeld fel a padlót és kapcsold be a ventillátorokat.<p>Bízom benne, hogy kitalálod, miként.";
	document.write(str1);
}

function sp56a() {
	var str1 = "<span style='font-family:arial;color:pink'>(A beszéd mindig az első idekapcsolódás után hangzik el, függetlenül, hogy milyen sorrendben használjuk a Könyveket a Pihenő Helyeken.)</span><p>"+
	"Óó... Direbo. Egy pihenésre szánt Kor. Hah.. micsoda békés hely. És innen vezet az út az első Korba.<p>Ott. Az a profán dolog meg a többi talapzatszerűség, az ott nem d'ni. Sajnálatos tartozékai az utazásnak. A talapzattal hasonló módon tudsz kapcsolódni, mint a könyvvel, ami idehozott. De... tudnod kell, hogy ezek a teremtmények természetellenes eszközei. A teremtményeké, akiket már láttál. Mindig figyelnek, egymást hívogatják a sötétben, visszataszítóak... kísértetiesek. Nem olyanok, mint mi. Emlékezz erre.<p>Érintsd meg a talapzatot. Tahgira [Todelmer, Noloben, Laki] Korba fogja vinni. Ott találkozunk.";
	document.write(str1);
}

function sp57a() {
	var str1 = "Nem tudom, hogy a lények miért választották ezt a helyet a Kőlapjaik számára. Tahgira. Hideg, sivár, elhagyatott, ahogy mondják... azonban célzatosan. Yeesha kétségkívül csak szándékos gonoszságot lát itt. Ez egy Börtön Kor volt... azoknak, akik valami gyalázatos bűntettet követtek el. Ideküldték őket, hogy itt éljék le az életüket... Igazságszolgáltatás... nem gonoszság.<p>"+
	//"<span style='font-family:arial;color:salmon'>(A következő rész más Korban is elhangozhat)</span><p>"+
	"Sokat kell még megtudnod. Először is, a Kőlap: vedd el a talapzatról és vidd magaddal. De jegyezd meg a Kőlapokkal kapcsolatban, hogy undorító dolgok. A bahro lények készítették meggyalázva ezzel az írás művészetét. Ennek ellenére mégis ... nagy erővel rendelkeznek. Észre fogod venni, hogy lehet rájuk írni, bármit amit akarsz. Van néhány egyszerű szimbólum, amit a lények megértenek. Így legalább valami jóra is lehet használni a bahrok hátrányát. Felveszik, ha lerakod valahová. Engedelmeskednek, ha megparancsolod. Idővel aztán visszaadják. Ahogy egyre többet megtanulsz, mind jobban kontrollálhatod őket.<p>"+
	"A Kőlap segítségével szabadítsd ki magad. A teher, amit viselsz, nehéz. De ezért... még hálás is lehetsz.";
	document.write(str1);
}

function sp58a() {
	var str1 = "Hát nem bámulatraméltó, hogy a rabok mit nem készítettek itt abból a kevésből, ami volt? Építmények, élelem, élet... Ahogy D'ni felépült, úgy tettek ők is. De mindez már nem számít. Amink van, az a jövő. Az igazság már a kezünk ügyében van. Ismét felépítjük!";
	document.write(str1);
}

function sp59a() {
	var str1 = "Nem voltam biztos felőled. De jól teljesítettél. Azonban... ne bízd el magad. Azt hiszed, tudod, hogy mit látsz itt... de tévedhetsz. Például... ez itt jégnek látszik, pedig más is van itt. Nemcsak a rabok, más élet is van itt, ami a meleget keresi. Láthatatlan élet... a vízben. Már nincs, ami meleget adjon ezen a helyen. De te előidézheted.";
	document.write(str1);
}

function sp60a() {
	var str1 = "Ezek itt a sírjaik. S ahogy ők meghaltak, úgy halt meg minden d'ni. De az én D'nim... ártatlan volt. Újjáépíthetjük az épületeket. Nem fogunk sírokat hagyni.";
	document.write(str1);
}

function sp61a() {
	var str1 = "Hah...hát megtaláltad az Erődöt, a Kőlapok végállomását. Már láttad ezt a talapzatot K'veeren, mikor elindultál. És most ismét látod. Ez... egyszerre több helyen is lehet. Érintsd meg a Kőlapot, csak te szilárdíthatod meg. Még három maradt, Térj vissza az alagutakba, a D'niba vezető útra, s találni fogsz egy másik könyvet. Pompás.";
	document.write(str1);
}

function sp63a() {
	var str1 = "Todelmer... Az égbolt kutatására építették. Itt pedig fenséges égboltot láthatsz. Csak az szomorít el, hogy már nem tudtuk befejezni. Már említettem Yeesha dédanyját, Ti'anát, aki eljött hozzánk, hogy elszántan mindenbe beleszóljon... meggyőzte az embereket, hogy hagyjunk fel generációk óta követett szokásainkkal. És... elpusztultunk. Yeesha állítása szerint bármilyen fájdalmas is, de D'ni halála szükségszerű volt. A Teremtő terve. És hogy ő, Yeesha majd újjáépíti... ő fogja újjáépíteni. Kijelenthetem, hogy az ilyen illuzórikus bölcselkedés csak bizonytalan érzésekből és ábrándokból származhat, s a Táblának, ami majd a kezedbe jut, túlságosan nagy a hatalma az effajta bölcselkedők számára.<p>"+
	"Todelmer... Élvezd az ég szépségét, s közben gondolkozz el azon a hatalmon, ami még az ég fölött uralkodhat.";
	document.write(str1);
}

function sp64a() {
	var str1 = "A végcélod nem itt van, hanem odafönt. A csillagokat és bolygókat a megfelelő helyzetbe kell hozni. Sajnálatos módon csak a lények perverz ereje képes ezt megtenni. Vedd rá őket.";
	document.write(str1);
}

function sp65a() {
	var str1 = "Kezded már felfogni a Tábla hatalmát? Már bizonyára téged is kezd vonzani... Megragad az ereje. Nézz körül. A Tábla ereje nélkül ezt itt csak az álmaidban érhetted volna el. És képzeld el, hogy ez mennyire csábíthatja Yeeshát. Már megízlelte, már képes rá, hogy bármire felhasználja, s azért mondja, hogy ne add oda neki, mert annyira szeretné. Egyszer már lerombolta D'nit, s ha most oda adod neki a Táblát, befejezi az elpusztításunkat.<p>"+
	"Hallgass meg figyelmesen. A küldetésed felénél jársz s közeleg a döntés ideje. Már sokat láttál abból, milyenek is voltak a d'niak hajdanán s mi mindent tudtak alkotni. Látod, hogy mire lennénk megint képesek? A város! A Korok! Látod már? Indulj! Hozd még közelebb!";
	document.write(str1);
}

function sp66a() {
	var str1 = "Az utam a végéhez ért. Elvesztettem az otthonomat, a Könyveimet, a fiaimat. Elvesztettem az apámat, nagyanyámat... drága feleségemet, Catherine-t. Most pedig attól félek, hogy az egyetlen lányom is odalett. És mi végből? Egy vékonyka reményért, hogy a dolgokat rendbe lehet tenni?.<p>"+
	"Ami az életemet illeti, unalmasan kezdődött a hasadékban, aztán sok reménykedés után olyan lett ismét, ahogy kezdődött. Messzire eljutottam, hogy megláthassam miként íródik meg a vég, és most... most itt vagyok egyedül Tomahnán egy homokviharban, s várom, hogy bár leesne egy homokszem. D'ni jövője olyan, mint egy homokóra. Mikor az utolsó homokszem is lepereg, csak várok és reszketek, míg az utolsó remény is elszáll, hogy a homokórát ismét megfordítja valaki. A Kor egyszerűen véget érhet &ndash; elhasználódva, élettelenül.<p>"+
	"Elátkozott terhemet szeretett lányomnak, Yeeshának adtam át. Vagy megértette és magához ragadta, vagy összeroppant a súlya alatt. Attól félek, hogy az idő nagyon eltelt. Elhalványult a remény. Ha Yeesha elbukott, maradt-e valaki, aki mindezt megérti?<p>"+
	"Ó, öreg vagyok már és annyira fáradt. Újfent nem lehet a hasznomat venni. Ma véget vetek a hiábavaló várakozásnak és egy jobb helyre megyek.<p>Atrus";
	document.write(str1);
}


function sp67a() {
	var str1 = "Grrr... Hogy lehet ez?! A hátukra épült ez az egész birodalom. Micsoda álszent képmutatás. Micsoda visszaélés a hatalommal! Azt hiszem, még saját magukat is becsapták önnön hazugságaikkal.<p>"+
	"Egészen belejük betegedtem. Szinte örülök, hogy mindannyian halottak!<p>Magamban hordom a gyűlöletet.";
	document.write(str1);
}

function sp68a() {
	var str1 = "Hogy mi lesz belőlem? Felül fogom múlni magamat. Újjá fogom építeni magamt. Van még valaki, aki nagyobb mester nálam? Hát nem én lettem a Gazda? A Gazda... Bár amit nevelek az a düh, nézem, ahogy ébredeznek, nézem, ahogy hibáznak, csak várok és nézek. Én vagyok a Gazda! Hgy is várhatnék tovább azokra az ostobákra!";
	document.write(str1);
}

function sp69a() {
	var str1 = "Mi maradt rám itt? Miért hagyta az apám itt nekem ezt a terhet? Akartam én ezt? Akartam én a bátyáim elvesztését? Akartam én Calam halálát? Akartam én, hogy lássam Anya halálát? Akartam én, hogy Apa eszköze legyek? Akartam én ekkora hatalmat? Akartam én egyedül maradni? Apám, bárcsak támaszkodhatnák rád.";
	document.write(str1);
}
//második rész

function sp71b() {
	var str1 = "Isten hozott a Koromban. Noloben. Mikor D'ni elpusztult, ide menekültem. Halálból a halálba. Mindenfelé látni fogod a teremtmények kezenyomát. Ez volt az otthonuk, úgyhogy nem fogadtak nagy lelkesedéssel. Te is meg fogod tudni, ez a Kor nem olyan, mint a többi.";
	document.write(str1);
}

function sp72b() {
	var str1 = "Kinyitottad a laboratóriumomat. Lenyűgöző. Ez biztonságos hely, félnek tőle. Nem fognak ide jönni. A kígyó gúzsba köti őket - nem tudnak miatta kapcsolódni. Nem telik benne túl nagy örömöm, hogy megmaradtak itt... de meg kellett szoknom.<p>"+
	"Tudtad, hogy a lényeket, a bahrokat csak segíted azzal, ha használod a Kőlapokat? Elmondta ezt Yeesha? Tudtad, hogy a Tábla tartja vissza a bahrokat teljes erejük használatától? Elmondta ezt Yeesha? Tudtad, hogy semmihez sem jönnek közel, amin rajta van a kígyó jele? Tudtad, hogy a Táblával, amire Yeesha azt mondta, hogy ne add oda neki, hatalmad van fölöttük? Elmondta ezt Yeesha? Én megtanultam. Kontrol nélkül rémületes teremtmények.<p>"+
	"Menj fel a menedékem tetejére... Oda fel. Zárd be a menedéket és akkor kimászhatsz.";
	document.write(str1);
}

function sp73b() {
	var str1 = "Senki sem ismeri nálam jobban ezeket a lényeket. Látom, hogy kételkedsz. Senki sem tanulta meg úgy a nyelvüket, mint én. Ezt is megkérdőjelezed? Miféle kétségeket ültetett még Yeesha a fejedbe? Feltártam előtted a Koromat, a tudásomat, együttműködök, s te még mindig megkérdőjelezed az indítékaimat. Csak abban reménykedem, hogy az a sok tudás, amit összeszedtem, megóv téged és engem a végén.<p>"+
	"Hogy miért járkálok ide-oda? Félek. Félek, hogy miként fogsz a végén dönteni. Nem szívesen mondom el, nem akarnám növelni a terhedet... de muszáj. Van a végén egy másik lehetőség is. A Myst Könyv. Ott hever lezárva az asztalon K'veeren, ahol kezdtél. Yeesha nem fog odamenni. Úgy nőtt fel, hogy gyűlölje azt a szigetet, úgyhogy a Tábla ott biztonságban van éhsége elől. Vigyázz... válaszút előtt állsz. Ne hagyd, hogy a kétségeid... talán éppen miattam... elködösítsék a józan eszedet.";
	document.write(str1);
}

function sp74b() {
	var str1 = "Bár láthadnád Laki'ahnt úgy, ahogy én emlékszem rá. A várakozás. A vadállatok bömbölése szállt odakint a meleg levegőben... s a beszélgetések, amíg a tüzek elhamvadására vártunk s hogy elkezdődjék a viadal. Ez itt a nagy erők és győzelmek helye volt. Kétlem, hogy lenne benned akkora bátorság. Az üzletház ajtaja zárva van, de az ékszerészek ajtaja a túloldalon... azt ki lehet nyitni.";
	document.write(str1);
}

function sp75b() {
	var str1 = "A vérrel pettyezett drágakövek begyűjtése s elvitele a meghódított Lakiról. Micsoda győzelem! Micsoda nagyszerű sport! Micsoda kinyilatkoztatása az erőnek! Yeesha brutálisnak tartja az ilyen erőt, mégha ő maga is azt keresi. Ó! Ha ismét ilyen közösségben élhetnék a népemmel!";
	document.write(str1);
}

function sp76b() {
	var str1 = "Ismét megleptél a képességeiddel. Az út nem volt könnyű. A Kresh úton érkeztél ide... a harcosokén... a bennszülöttek, akik ide utaztak, hogy leöljék nekünk a vadállatokat.<p>"+
	"És mi lett belőlük? Visszatértek barbár életükhöz? Micsoda pazarlás. De még több romlást hozott a kívülálló keze, aki sohasem értette meg, hogy mi is D'ni egyáltalán. És most ők akarnák újjáépíteni?";
	document.write(str1);
}

function sp77b() {
	var str1 = "A távoli sziget...<p>"+
	"Nagyon kevesen jártak itt. De te... jól csináltad. Kincseket tartottak itt egykoron... s még mindig van. Az Erődben levő Tábla talán a legnagyobb kincs, amit ember vagy szörny valaha is birtokolhatott. S most hamarosan a te kezedben lesz. A hatalom a te kezedben van, barátom. Akár tetszik, akár nem.<p>"+
	"<span style='font-family:arial;color:pink'>(A beszéd többi része máshol is elhangozhat, a Korok végigjátszásának sorrendjétől függően.)</span><p>"+
	"Többet már nem szólhatok hozzád. Amint megérinted az utolsó Kőlapot, kapcsolódni fogsz. A Tábla a tiéd lesz és egyúttal a választás lehetősége is. Őszinte leszek... mivel ez az utolsó lehetőségem... D'ni utolsó lehetősége. Yeesha gondolatai megváltoztak. Azt hiszi, hogy a Táblának nála kell lennie. Azt hiszi, hogy ő a Gazda. Amikor találkozol vele, nyújtani fogja a kezét érte. De ne add neki oda... Viszont... a Könyv ott K'veerben. Kinyitottam a zárját. Hozd oda a Táblát Myst szigetre. Yeesha nem fog követni. Nem akar a lények mestere lenni. Hozs a Táblát a szigetre. Nincs más lehetőség. Ott fogok találkozni veled... Kérlek... ne hibázz. Így kell tenni.";
	document.write(str1);
}