Sinkha 1.
(0. epizód)

Sinkha – Az első találkozás (1998)

Van valahol egy bolygó, az Ogon, kietlen hegyekkel és völgyekkel, kén folyókkal, ember a szabadban azonnal elpusztulna. Egyetlen város van a bolygón, Thalissarnak hívják, egy feneketlen szakadékba épült, mélyen a föld alá. Nagyon különös kinézetű egy város, kifejezetten nem emberi vonásokkal (erre jól ráéreztek az alkotók – szerintem helyenként kicsit hasonló hangulatot áraszt, mint az Alien filmekben [= Nyolcadik utas...] az idegen, patkó alakú űrhajó belseje), ahol maroknyi embercsoport él bezárkózva. Illetve nem is maroknyi, de elvesznek az óriási, sokemeletes városban, ahol csak liftek és mozgólépcsők segítségével lehet közlekedni. Furcsán sikong a szél az acélfalak között, az első telepesek leszármazottai tengődnek itt, rozsdás robotjaikkal együtt. Ámbár nem is lehet tudni, kik voltak igazi építők és ki tudja mikor, az emberek csak birtokba vették az elhagyott ősi falakat... Csak nagy ritkán érkezik egy-egy űrhajó a térkapukon át, a legjobb fejek esetleg elmenekülhetnek a kilátástalan, egyhangú életből, de a legtöbb ember reménytelenül itt éli le az életét.


A tizenhatéves Hyleyn is itt teng-leng és éli kortársai életét, időnként titokban belopózik a csak felnőtteknek megengedett erotikus álomstimulátor-fürdőbe, és barátnőivel arról ábrándozik, hogy egyszer csoda történik és elkerülhet innen. Szüleit soha nem látta, mert egy inkubátorban született, a fogadott nagyapja néz rá néha, aki mellesleg valamiféle csempészettel foglalkozik.




Az Ogon bolygó az emberi faj alkotta Galaktikus Szövetségéhez tartozik. Van egy másik, emberektől független hatalom is, akiknek a sinkhák a vezetői. A sinkhák magasabbrendű élőlények - nemcsak tudományuk-technikájuk messze magasabb szintű az emberekénél, de biológiailag is különbek: halhatatlanok, gyakorlatilag bármilyen formájuk lehet, így humanoid is, de gépszerű is, sőt az űrhajóik is tulajdonképpen óriási gépalakú lények. Abszolút békés természetűek, az emberiségtől függetlenül élik világukat a világegyetem más mélységeiben.

Két űrhajó is érkezik majdnem egyszerre a bolygóhoz. Az embereké, az Ahx és az óriási sinkha űrhajólény, Darcron. Először az Ahx bukkan ki a bolygó fölött lebegő hatalmas térkapuból. Mindkettő a bolygót és a Thalissart ölelő mendemondák, titokzatos legendák miatt érkezett. Kik alkothatták a titokzatosan sikongó acélfalakat? Mi lehet a bolygó átellenes pontján hirtelen fellépett gravitációs anomália oka?









Hyleyn és barátnői is tudomást szereznek a sinkha űrhajó érkezéséről, s elhatározzák, hogy vállalva a kockázatot, meglesik a nyilvánosság elől mindig elzárkózó utasait. Hyleynnek a távcsövével ez sikerül is, és bele is habarodik az egyik délceg ember kinézetű sinkhába. Elhatározza, hogy bármi áron is, de találkozik vele. Egy zugsebésszel eltüntetteti az arcáról a csúnya forradást, majd útra kel.

Földalatti patakokon, tavakon, alagútakon át közelíti meg titokban a sinkhák szállását. A célhoz érve persze foglyul ejtik, bekebelezi egy rendőri plazmagömb...

Miután letapogatták az agyát, kiderül, hogy nem ellenség, sőt. A két sinkhát, Jehodot és Akert meglepi, hogy a lány a szokásos emberi reakciótól eltérőleg egyáltalán nem fél tőlük vagy isteníti őket, hanem szokatlan vonzalmat érez Aker iránt. Így felajánlják neki, hogy elviszik innen, csatlakozzák hozzájuk.

(folytatás)