Mik az alkoholok?

Röviden: A mindennapi életben alkohol alatt a borszeszt avagy etilalkoholt értjük, amely az erjedés során képződik cukorból, de a faszesz, metilalkohol is közismert. Nagyon sokféle alkohol létezik: ha egy telített szénhidrogén egyik hidrogén atomját hidroxil, OH csoporttal helyet­tesítjük, alkoholt kapunk.

Bővebben és némi kémia: ha egy telített szénhidrogén (alkán avagy paraffin) egyik hid­rogén atomját hidroxil (OH) csoportra cseréljük, eredményül egy alkohol keletkezik (minden alkohol egy OH csoport tartalmú vegyület, de ez fordítva nem igaz). A legegyszerűbbek:

Az alkohol szénlánca lehet elágazó is:

A természetes erjedés során mindegyik kép­ződhet az erjesztő, élesztőgombáktól függően. Ezért pél­dául az alkoholos italokban mindig van egy nagyon kevés metilalkohol is. A magasabb rendű szer­vezetek működése során is kép­ződnek lebon­tódnak, átalakulnak, ezért "normális mennyi­ségben" ártalmatlanok, de nagyobb mennyi­ségben mindegyik mérgező. A leg­mérgezőbb a metilalkohol vagy faszesz, a szervezet ugyan le tudja bontani, de csak nagyon lassan. Az etilalkohol mérgezési tünete a részegség, a magasabb szénatom­számúaké hasonló. A butil és amilalkoholok is képződ­hetnek bizonyos erjedési típusoknál (ezek már kellemetlen szagúak, a pálinkalepárlás maradé­kában gyülemlenek fel, "kozmás olajok"). A propil-, izopropil-, amil-, stb. alkoholok jó oldó­szerek. Többnyire hígított izopropilalkohol van például az autók téli ablakmosó folya­dékában. 70%–75%-os etil és/vagy izopropil­alkohol van sok kéz- és bõrfertõtlenítõ oldatban.

A 10 szénatomos alkoholoktól fölfelé hívjuk őket zsíralkoholoknak. Ezek, főleg hosszú zsírsavakkal alkotott észtereik formájában a növényi és állati viaszok fő komponensei (pl. méhviasz, kande­lillaviasz).

Fontosak a többértékű alkoholok is, amikoris több hidroxil csoport van a molekulában. A legfontosabb a glicerin, minden zsírok és olajok (gliceridek) központi magja.

PS.: Említettük, hogy nem minden hidroxilcsoport tartalmú vegyület alkohol, csak a telített szén­atomhoz kapcsolódóak. Ha a szénatom egy kettőskötés részese, akkor az OH csoport már savas jellegű, például az aszkorbinsav, fenolok és maguk a karbonsavak.

 

Vissza a főlapra