A Doctor Who sorozatot végigkísérő legjellegzetesebb szereplők talán a dalekok, ezek az embernagyságú pöttyös sótartóra emlékeztető páncélos lények. Forgatható fejrészükből egy szemrúd nyúlik ki (ez a legsérülékenyebb részük), két mechanikus karjuk közül az egyik egy sugárfegyver, a másik egy manipulátor kar, ami furcsamód leginkább egy vécépumpára emlékeztet (szükség esetén azonban valami másfajta manipulátorra is átcserélhető). A páncélzat belsejében foglal helyet maga a dalek, egy kb. focilabda nagyságú és leginkább polipra emlékeztető nyálkás gusztustalan lény. Bár eredetileg csak sima talajon voltak képesek közlekedni, csakhamar szert tettek a rövid távra alkalmas lökhajtással történő felemelkedés képességére, majd ezt hamarosan valamilyen antigravitációs megoldásra cserélték. A dalekok rendkívül agresszív, kissé hisztérikus, a világegyetem fölötti uralomra törekvő lények, minden más élőlényre az "Exterminate! - Megsemmisíteni!" csatakiáltással reagálnak. Szigorú parancsuralmi rendszerben élnek. Nagyon jellegzetes gépiesen monoton és rekedtes beszédüknek a magyar szinkronja sajnos elég gyatrára sikerült. Rádiójelekkel is képesek egymással kommunikálni és segítséget hívni. A közönséges szürke dalekoken túlmenően léteznek magasabbrendűek is: az ezüst színűek általában a tudósok, egy-egy nagyobb csapatot a fekete parancsnok dalekok irányítanak, az arany dalekok pedig a legfelső irányításhoz tartoznak, élükön a dalek császárral.

A dalekok előszőr az 1963-as első évad 2. részében jelentek meg (The Daleks) és olyan népszerűek lettek a brit rajongók körében, hogy azóta már vagy húsz részben szerepeltek, sőt egy-két, a sorozattól független régebbi spin-off filmben is. Még a BBC egyik-másik szórakoztató műsorában is felbukkantak.

Mindig sok gondot okoztak, nemegyszer csak hajszál híján sikerült megúszni a velük történt találkozást. A Földet is többször próbálták meghódítani, először közvetlen erőszakkal (The Dalek Invasion of the Earth, 1964), legutoljára már sokkal rafináltabban, titokban beépülve a Föld irányításába, mint ez a 2005-ös és 2007-es évadban kiderül. Többször próbálták őket végleg kiírtani, mindeddig sikertelenül. A Genesis of the Daleks (1975) részben az Idő Lordok visszaküldik a negyedik Doktort a dalekok szülőbolygójára, hogy akadályozza meg a létrehozásukat, vagy legalábbis érje el, hogy ne legyenek ilyen agresszívak, de ez a terv sem járt sikerrel. Sőt, ez a próbálkozás vezetett végül a dalekok és az Idő Lordok ellentétéhez, amely végül a végzetes Időháborúba torkollott.

Hogyan jöttek létre a dalekok? A Skaro bolygón két humanoid faj élt, a kaledek és thalok, s az ellenségeskedés köztük végül atom- és biológiai háborúba torkollott, ami persze nagy pusztítással, szenvedéssel és mutációk megjelenésével járt. A kaled tudósok látták, hogy ez a fajuk végét jelenti. E témában a legnagyobb tudósuk a félőrült Davros volt, aki felgyorsította a mutációt, s az így létrejött érzelem nélküli lényeket behelyezte a jólismert páncélzatba, egyfajta kiborgokat létrehozva. A nevük "dalek" lett, a "kaled" anagrammája. A negyedik Doktor itt próbált beavatkozni, de mint később kiderült (Destiny of the Daleks, 1979), néhány dalek és maga a tolókocsiban élő Davros is megmenekült. A Doktor ekkor megsemmisítette az ott talált dalekokat és Davrost biztos helyre börtönözték, azonban egy megmaradt kis csapat néhány őrült földi emberrel karöltve kiszabadította (Resurrection of the Daleks, 1983) és minden kezdődött előlről... Davros emberi DNS felhasználásával egy új dalek generációt hozott létre, akik csak neki engedelmeskedtek – a császári dalekokat. Ezek szembenálltak a régi ún. renegát dalekokkal s hetedik doktor idején került sor egy nagy összecsapásra közöttük. Davros részt vett az Időháborúban és mindenki úgy tudta, hogy ő is odaveszett. Az utolsó pillanatban azonban egy másik dalek áttörte az időzárat és vész időeltolással megmentette – így a dalek faj ismét megmenekült. 2008-ban Davros vezetésével a dalekok ismét a Föld ellen fordultak. (The Stolen Earth)

A dalekek részletes idő- és térbeli történelme meglehetősen komplikált, bővebben lásd a Wikipedia dalek cikkeit: 1, 2.