A Ráma saga – négy könyv és egy játék

 

[Ez az ismertető még 2000-ben íródott, ekkor csak a Randevú a Rámával volt elérhető magyarul – ezért ennek a könyvnek a tartalmát nem írtam le részletesen. 2010-ben Ráma II, 2015-ben a Ráma kertje magyarul is megjelent a Szukits kiadó jóvoltából. Klikk]

(Kezdet)

Eléggé formabontó és a megszokottól eltérő egy könyvsorozat és egy PC kaland/feladatmegoldó játék együttes ismertetése, ráadásul úgy, hogy a cselekményből minél kevesebbet áruljunk el, ugyanakkor a könyvek körüli sok vitát, pro és kontra véleményt minél részletesebben megvilágíthassuk. De fogjunk hozzá, majd csak kisül belőle valami.

Arthur C. Clarke a science-fiction világának jól ismert, jó tollú alakja. A Randevú a Rámával (Rendezvous with Rama, RR) című könyve rögtön az angliai első megjelenését követően véletlenül akadt a kezembe:Randevú a Rámával, A.C. Clarke egy londoni könyvesboltban böngészgetve megvettem a Galaxy magazin néhány számát, s ezekben volt folytatásokban közölve a RR. Akkor elolvasva rögtön az egyik kedvencemmé vált. Magyarul is megjelent a fenti címen, még 1981-ben. A könyv a klasszikus, kemény science fiction kategóriába illeszkedik, A. C. Clark egy nagy íróhoz méltóan tematikailag újat alkotott, vagyis nem egy sokszor elcsépelt témáról vagy sémáról húzott le újabb bőrt, hanem eredeti ötlettel és megoldásokkal rukkolt elő. Erről a könyvről nem sokat beszélnék, feltételezem, hogy aki ezeket a sorokat olvassa, az a könyvet is ismeri. Talán a könyvet mégsem ismerőknek dióhéjban csak annyit, hogy egyszer csak megjelenik a Naprendszerben egy irdatlanul nagy, úgy 50 km hosszú és 20 km átmérőjű hengeralakú űrhajó (először új kisbolygónak vélik, innen a Ráma név), belső felületén egy cilindrikus világgal, gyűrű alakú tengerrel, dombokkal, városszerű építményekkel, de nincs benne egy szál értelmes élőlény sem, csak karbantartást végző biológiai robotok (biotok) – amint ezt az odalátogató földi űrhajó kutatói megállapítják. A Ráma azonban látszólag tudomást sem vesz az emberekről, hanem óriási sebességgel átszáguld a Naprendszeren és eltűnik. A rendelkezésre álló rövid idő alatt a Norton kapitány vezette néhány földi űrhajós sok érdekes dologgal és még több nyitott kérdéssel találkozik. Ki építhette és mi célből ezt az emberi technikát sok-sok nagyságrenddel meghaladó járművet? Hol vannak az alkotók? Csak feltevésekre lehetett hagyatkozni, racionálisakra és irracionálisakra egyaránt. A könyv nyitottan fejeződik be, folytatást sejtetve, bár mint A. C. Clark utólag bevallotta, akkor egyáltalán nem gondolt folytatásra.


(Folytatás)

Jó tizenöt évvel később A.C. Clark a kiadója és mások unszolására vállalkozott a folytatásra és szövetkezett Gentry Lee-vel, aki a pasadenai Jet Propulsion Laboratory egyik főmérnöke volt, s a Viking Mars szondák, majd később a Jupitert célzó Galileo project fő tervezője-irányítója, mellesleg írói vénával is megáldva. Ebből a házasságból született a folytatás 1989-ben: három vastag kötet, több mint 1500 oldal összesen (az eredeti vékonyka RR sokszorosa), valamint egy PC kalandjáték Rama névvel 1996-ban, a Sierra kiadásában. A könyvek: Rama II, Garden of Rama (A Ráma kertje) és a Rama Revealed (Ráma – Végső megoldás). Legyenek a továbbiakban R2, RK és RVM.

Jómagamat megint a véletlen sodort a folytatásokhoz. Bár tudtam létezésükről, az egy-két rövid kritika, amikbe belebotlottam bizonytalanná tett, könyvesboltban nem akadtam rájuk, a 25-30 dollárt meg sajnáltam a megrendeléshez.

1999 nyarán kölcsönkaptam a Rama PC játékot néhány hétre a kalandjátékok egyik magyar fanatikusától, Pierrot-tól, amin persze kapva kaptam, lévén magam is a műfaj kedvelője, az érdeklődésre az ismert Rama sztori még rátett egy lapáttal. Alighogy nekifogtam, mit tesz isten, az egyik helyi könyvesbolt idegennyelvű sarkában ráakadtam a Rama II-re, amire rögtön lecsaptam. Nagyon jó vásár volt. A PC játék a Rama II-re épül és nagyon jól kiegészítették egymást, párhuzamosan ismerkedve mindkettővel. A játék és a könyv szereplői ugyanazok, a játék maga persze más, mint a könyv, de a két sztoriban sok kapcsolódási pont van. A játék, mivel technikailag valódi szereplőkkel készült, nagyon jól megszemélyesítette a könyv alakjait, vagyis a papíron levő képzeletbeli alakokhoz valóban hozzárendelt egy hús-vér embert. A könyv kezdetben vegyes benyomást keltett, ami aztán egyre pozitívabb irányba csúszott. Ennek nyomán az egyik internet könyvesboltban alaposabban megnéztem az olvasói véleményeket (www.amazon.com). Volt belőlük bőven, a három könyre legalább százötven. Ami rögtön feltűnt, hogy nagyon eltérőek, a szokásosnál nagyobb a szórás: mindkét véglet megtalálható volt, a pfujtól a csodálatosig, sőt szinte csak ilyenek (erről hamarosan bővebben), tisztelet a kivételnek, akik próbáltak elfogulatlanul elemezgetni. Már megszoktam, hogyha egy filmnél a hivatásos kritikusok véleménye ennyire hasonlóan megosztott, akkor azt általában érdemes megnézni. Úgyhogy sürgősen megrendeltem a két további Ráma folytatást.