Élelmiszeradalékokról elfogultság nélkül

  Miért készült ez az összeállítás?  Az interneten nagyon sok összeállítás található az E-számokról magyarul és más nyelven egyarántgunda tamás, élelmiszeradalék, e-szám. Ezeket olvasva viszont megdöbbentően sok félreértés, szamárság, a kémiai és biokémia nem ismeretéből fakadó buta kijelentés olvasható. Ezeket aztán a lapok egymástól átveszik és az információk még jobban torzulnak. Ugyan mi mással lenne magyarázható, hogy az ecetsavat vagy aszkorbinsavat mindenki elfogadja ártatlannak, de a sóikat, a káliumacetátot vagy nátriumaszkorbátot piros betűs veszélyes, ártalmas anyagnak tartja? Sorolhatnánk a hasonló példákat. Még szakmabelieknek is sokszor nehéz az ellentmondó kísérleti adatok között eligazodni és kiszűrni a valóban megbízható információt – a jó szándékú laikus ebben teljesen elvesz és kiragadott félmondatokkal riogatja a másikat. Avagy azt a kémiai folyamatot és termékeit, amit öntudatlanul már százszor is megcsinált a konyhában, élelmiszeripari környezetben veszélyesnek tartja. Súlyos felelőtlenség – még jó szándékkal is – olyat állítani egy anyagról, hogy "állatkísérletekben bélgyulladást okozott", ha a szerző nem ellenőrzi le az állítást az eredeti szakirodalomban, és nem idézi azt is, hogy milyen körülmények között okozott bélgyulladást.

A legtöbb összeállítás az E-szám mellé magyarázat nélkül odaveti a teljes nevetgunda tamás, élelmiszeradalék, e-szám, de ezzel sokszor még jobban megriasztja az átlagpolgárt, aki nem kémikus és a Béta-apo-8'-karotinal vagy Szacharóz-acetát-izobutirát olvasatán még jobban feláll a hátán a szőr. Ha meg még az is ott áll, hogy rhinitist és urticariat okozhat, teljes a pánik. Ezért mindig elmondom néhány mondatban lehetőleg közérthetően, hogy mi is ez az anyag, s ahol lehet, megadom a szerkezetét is egy-két mondat kíséretében – akit érdekel a kémia, megnézheti, akit nem, ugorja át. Igyekeztem minden kémiai, biokémiai dolgot úgy leírni, hogy mindenki megértse valamennyire – az emiatti szakmai lazaságokért elnézést kérek a kollegáktól.

Jómagam igyekeztem minél inkább semleges maradni. Magam is sokszor gyanakvással vagyok az élelmiszeripar iránt, hiszen sok minden olyat is belerejt a táplálékunkba, amit jómagam a konyhában biztos nem tennék, de a sok tücsök és bogárnak, amit rákiáltanak, a fele sem igaz...

  Miért van szükség az E-számokra?  Egyszerűen és röviden: a káosz miatt. A legtöbb anyagnak rengeteg fantázia neve, kereskedelmi elnevezése van és ezek alapján nagyon nehéz azonosítani őket, mivel a világ egyik felén készült dolgokat sokszor a másik felén árulják...

  Ne csak az E-adalékokra figyeljen!  Minőségrontó és oda nem illő összetevő nem csak E-számmal jelzett anyag lehet. Az élelmiszeripar több ok miatt is használ silány alapanyagokat...

  Technikai megjegyzés  Ezeken a lapokon a klikkelhető kapcsolatok vastag zölddel vannak jelölve. Néhány helyen a kékeszöld betűk azt jelentik, hogy a szómagyarázatokban többet is lehet az illető szóról olvasni.

E-anyagok csoportosítva

E100-199	Elsősorban színezőanyagok
E200-299	Tartósítószerek, antioxidánsok, savasság szabályozók
E300-399	Antioxidánsok, ízmódosítók, savasság szabályozók
E400-499	Zselésítő, sűrítő, emulgáló anyagok
E500-599	Savasság szabályozók, csomósodásgátlók, fényezőanyagok, vegyes adalékok
E600-699	Ízfokozók és módosítók
E900-999	Édesítőszerek, vegyes adalékok, egyéb anyagok
E1000-…	Egyéb kiegészítő- és segédanyagok

⇒ Betűrendes index

Megjegyzések, kiegészítések, gondolatok, tévhitek

  Amikor szükségtelen és felesleges a használatuk – Tény, hogy főleg a festékeket nagyon gyakran feleslegesen alkalmazzák. Miért nem jó a ketchup természetes színe? Miért jobb, ha zöld vagy lila? Semmiért. Miért jó, ha a kóla vagy a narancslikőr kék? Semmiért. Az ilyen termékeket nyugodtan nagy ívben el lehet kerülni. Főleg az "olcsó és gazdaságos" üdítőitalok, májkrémek stb. azok, amikben az olcsóság miatt kispórolt alapanyagot a még olcsóbb adalékokkal helyettesítik, hogy eladható legyen a termék. A kapott kotyvalék ugyan ártalmatlan, én azonban inkább a 100%-os narancslét veszem le a polcról...

100%-os narancslé	Olcsó és gazdaságos narancslé

  Ami szintetikus anyag káros, ami természetes, az nem – Enyhe kifejezéssel élve a legnagyobb szamárságok egyike. A legerősebb mérgeket éppen a természet produkálta: sztrichnin, nikotin...

  Mi az, hogy "szintetikus"?  Ez alatt Ön mit ért? Valami olyasmit, hogy egy természetből származó anyagot erőszakkal megváltoztatunk? Minden anyag valamilyen úton-módon a természetből érkezik...

  Egyenértékű egy szintetikus anyag a természetessel? – Attól függ. Ha egy konkrét bizonyos anyagról van szó, igen. Tehát a C-vitamin vagy más néven aszkorbinsav egy és ugyanaz, függetlenül attól, hogy...

  Bármi lehet méreg,  ha a szokásostól eltérő mennyiségben kerül a szervezetbe...

  Csak az E-anyagok között lehetnek veszélyes anyagok?  Egyáltalán nem... kifejezetten káros anyagokkal tulajdonképpen azóta szennyezzük magunkat, amióta az ősember "feltalálta" a tüzet és a sütést...

  Sok kicsi sokra megy – Az E-anyagok döntő többsége ártalmatlan (a használt mennyiségben, bármely más anyaghoz hasonlóan). Egy kisebb részükről azonban a vélemény(em) az, hogy ahol lehet, kerüljük őket, főleg a festékeket...

  Vegetariánusok vigyázzanak – Nagyon sok honlapon lehet látni egyes anyagok mellett azt a felkiáltójeles megjegyzést, hogy…

  Genetikailag módosított – Többnyire értelmetlen és csak riogatásra való megjegyzés, hogy "Lehet, hogy genetikailag manipulált növényből származik" (ebbe a témába nem mennék bele, mert hosszúra nyúlna, csak annyit, hogy gyakorlatilag valamennyi kultúrnövény réges-régen genetikailag manipulált. Az antibiotikumok nagy részét genetikailag módosított mikroorganizmusok készítik már vagy ötven éve. A humán inzulint sem egészséges emberekből vonják ki, hanem egy genetikailag módosított baktériumfaj termeli. Jónéhány új és nagyhatású tumorellenes gyógyszer is genetikailag módosított állatok és baktériumok segítségével készül, s maga a hatóanyag is részben 'nem emberi', stb). Egy anyagnál, legyen az az E-vitamin vagy keményítő, az összetétele a lényeges. Ha pedig egy honlapon a B₂ vitamin (E101), az aktív szén (E153) vagy a karamell (E150) mellé írva látjuk ezt a megjegyzést, nyugodt lelkiismerettel kétségbevonhatjuk az összeállító szaktudását, mert se azt nem tudja, hogy mi is a B₂ vitamin, az aktív szén vagy karamell, se azt, hogy mi is valójában a "genetikailag módosított" – és az hol, miben különbözik az eredetitől. Az egyes lapok aztán sokszor jószándékkal bár, de minden kritika nélkül átveszik az ilyen megjegyzéseket, például a "Bryngollie" nevű weblapról.

  Tücsök és bogár – Néhány összegyűjtött gyöngyszem a médiában talált sok badarságból...

  Néhány idevágó mai és régi érdekesség a Chemonet honlapjairól

Hamis cukrok, italok nyomában
A vörös borok hamisításáról (már 1880-ban is!)
Az aromák titkai
Az íz és a kémiai összetétel közötti kapcsolat
A kávéról
Növényi festékek
A sör készítése (60 éve, akárcsak ma)

  Tudja-e, hogy...

...több helyen gyártanak a világban szigorúan ellenőrzött, a kóser előírásoknak is megfelelő E-anyagokat.

  Az élelmiszerekkel foglalkozó jobb magyar és nemzetközi web helyek:

E-számok A magyar Wikipedia lexikon tárgyilagos és elfogulatlan lapjai.
E-számok E-számokról magyarul a Fogyasztóvédelmi és Tájékoztatási Alapítvány lapjain.
Food-info Fűszerek, E-anyagok
Húsos gondolatok és az EU - a Húsipari Kutatóintézet honlapjáról
Az Élelmiszertudományi-kutatóintézet egyik lapján találhatunk száraz jogszabályokat és érdekes írásokat, linkeket is egyaránt.
WHO Food safety A WHO élelmiszerbiztonsággal foglalkozó webhelye (angol)
Food and Feed Safety Az Európai Unió élelmiszerbiztonsággal foglalkozó lapja (angol)

  Az élelmiszerekben található növényvédőszer maradékok elemzésének eredményeivel kapcsolatban érdemes lapozgatni az ONTSZ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának kevéssé ismert honlapját. Itt tudomást szerezhetünk a kifogásolt termékekről is.